Gődér Dalma

Gődér Dalma vagyok, látás és hallássérüléssel élem mindennapjaimat. Ebből a helyzetből próbálom kihozni magamból és az életemből a maximumot.

Világ életemben imádtam a kisbabákat. Nagyon szerettem volna testvért, de úgy alakult az életünk, hogy egyke maradtam. Amikor csak lehetett, szívesen tartózkodtam kisbabák környezetében, illetve várandós édesanyák társaságában, igyekeztem sorozatokból, internetről illetve könyvekből autodidakta módon edukálódni. Sajnálatos módon egy petefészek rák okozta megbetegedés miatt saját gyermekem nem lehet, viszont továbbra sem adtam fel a reményt, hogy megtalálom a módját, hogy közel tudjak kerülni az édesanyákhoz, a szüléshez, a női bizalmi körökhöz. Sokáig tapogatóztam, mire a dúlaság gondolata megfogant a fejemben. Szerettem volna bőlcsődében, óvodában, újszülött osztályon dolgozni, viszont a látás hiányom miatt ezeket a munka köröket nem tudnám ellátni. Azonban a dúlaság feladatkörében az a megfelelő számomra, hogy nem kell semmi olyan feladatot ellátni, amire fizikailag ne lennék képes, nem kell vizsgálatot eszközölni sem anyán, sem babán, illetve semmilyen invazív beavatkozást végezni. Lelkileg kell támogatni a kismamákat, amiben szerintem jó tudnék lenni, ha bizalmat szavaznak nekem.

A kismamákat abban szeretném segíteni, hogy a lehető legjobban tudják megélni a szülés élményüket és ki tudjanak abban teljesedni. Ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan arra a kismama számít, akkor is szeretnék csak rá figyelni, mellette és a párja mellett lenni, tájékoztatni a legjobb tudásom szerint őket arról, hogy mi történik körülöttük, velük. Remélhetőleg megtaláljuk egymást azokkal a kismamákkal, akiknek arra lehet szükségük, amit én tudok nyújtani nekik anélkül, hogy akadályt jelentene számukra a fogyatékosságom.